Az Ördögkatlan életében elérkezett az 5., záró nap is. Ilyenkor kerül a fotós igazán nehéz helyzetbe, hiszen a többség már pakol, vagy hazafelé tart, és programok is kisebb mennyiségben fordulnak elő. Mit lehet ilyenkor tenni, mivel lehetne mégis izgalmassá tenni az anyagot? Ez járt a fejemben reggel az indulás előtt. Aztán jött az ötlet, mi lenne ha felidézném a nyolcvanas éveket, amikor még ifjúsági táborokban mulatták az időt az emberek nyaranta, és így jártam végig a falvakat, az utolsó pillanatokra vadászva. Volt itt a "kis pirossal" levonatozás Palkonyára. Az utolsó szédelgők-pihenők megfigyelése, majd Kisharsányban még az összepakolás utolsó képei. Itt még programba is sikerült botlani délután, indiai népzene és ételbemutatóra, közben egy dal is elhangzott 17.04-kor a harangzúgás közben Cseh Tamás emlékére. Innen visszatérés Nagyharsányba, az utolsó események megtekintésére. Lovasi Andrásék Lackfi János verseire zenéltek, majd a Mulatság is újra színpadra került, és zárásként a Kiscsillag dalaira lehetett tombolni a nagyszínpadnál.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése